Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Sport Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Sport Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Sport Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Élni csak hősként érdemes!

Kovács
|
archív
|
2017.12.20.
|
2018.01.16.
Mi végre ez az állandó rohangálás? Mi a jó a sok futásban? Ki az a „bolond”, aki egy halom pénzt kifizet azért, hogy egész nap futkározzon? Ezek teljesen általános – és persze sztereotip – kérdések, amelyekkel egy maratonfutó találkozik, ha kiderül róla, hogy ő bizony nem átall elfutni Velencéről Budapestre, azaz képes teljesíteni a maratoni távot. Ez a szó, hogy maraton, beégett az emberek agyába, évtizedek alatt eggyé vált az átlagos felkészültségű ember teljesítőképességének határával, a sportot nem zsigerből elutasítók számára pedig egy fontos tétel a bakancslistán. De mit jelent a maratoni táv, miért jó lefutni 42 kilométert? 15 maratonnal a lábamban sem biztos, hogy tudom a választ, de a következő pár sor talán közelebb viszi a kedves olvasót, a feladatban – sportteljesítményben – rejlő titokhoz: mit nyerhetünk azzal, ha rendszeresen „szaladgálunk”?

 

[token global site-name]Mesék, hősök, legendák
 
Van olyan város Görögországban, hogy Marathón. És létezik, sőt létezett Athén városa is. Azt viszont, hogy a görögök 2500 évvel ezelőtt összeverekedtek a spártai legényekkel, viszont már csak egy Hérodotosz nevű úriember feljegyzéseiből ismerjük, akiről egy másik görög eposzszerző leírása alapján tudunk. Hérodotosz – ha élt egyáltalán – soha nem tagadta, hogy az általa megénekelt históriák a vándorénekesek szövegeiből épültek. A világ történelme különben is tele van fikcióval, a mondák mesevilága lassan tananyaggá vált az évszázadok alatt. Mindenestre Hérodotosz azt állította, hogy az esélytelen görög sereg kipofozta a spártai hadat Marathón városa mellett. Lukianosz és Plutarkhosz, akikről szintén nem tudjuk, kik voltak, továbbírták a sztorit, és említést tettek egy Pheidippidész nevű katonáról, aki talpig vaspáncélban elfutott Athénba, hogy hírül vigye a királynak: vidéken minden rendben, áll a haza, győztek! Szép történet, de értelmetlen és valószínűtlen. 
 
Ezer logikus magyarázatot lehet találni arra, hogy miért nem igaz a sztori. Egyrészt felesleges volt a nagy rohanás, már rég feltalálták a lovat mint közlekedési eszközt, sőt ha csak sétál a hírnök, akkor is napokkal gyorsabban teszi meg a távot, mint ahogy a spártai sereg elérne Athénbe, ráadásul a szeptemberi melegben egyáltalán nem kényelmes futócucc a páncélmellény, és még sorolhatnánk a sztori buktatóit, de felesleges. Az ember szereti a szép meséket, és örömmel hisz a hősök, legendák történeteiben. Így volt ezzel Pierre de Coubertin báró is, akinek az egyetemes sport és azon belül az atlétika rengeteget köszönhet. Az első újkori olimpia helyszínéül Athént választották, ezzel szinte adta magát a mese életre keltése, azaz versenyszintre emelték a két város közötti 40 kilométeres távolság gyalogos megtételét. Nem elírás, a csata helyszíne és a görög főváros valóban csak 40 kilométerre fekszik egymástól, a mai 42.195 méteres távolság csak az 1908-ban, az első londoni játékokon jelent meg, mivel a pálya tervezését végző szakemberek kénytelenek voltak a start kijelölése után megtoldani a versenyt, hogy a célvonal pontosan a királynő páholya elé kerüljön. Ez a jelenlegi távolság pár alkalommal még változott, volt hosszabb, rövidebb, de aki a maratoni táv teljesítésére készül, annak ennyit kell lefutnia 1924 óta. 
 
A teljes cikk a Presztízs Sport 5/12-es számában olvasható.
 
Még nincs értékelve
Küldje el ismerősének!
Archívum