Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Sport Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Sport Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Sport Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Maximális fordulatszámon

Kisó mindennap feszegeti a határait
Szilvási-Kassai Eszter
|
archív
|
2017.12.20.
|
Reggelente ébreszt bennünket, kéthetente szombatonként szerencsét hoz valakinek az országban, ráadásul lányok százait juttatja az álomalakhoz úgy, hogy közben saját magának is célokat állít fel. A most félmaratonra készülő Kisóval beszélgettünk az életét meghatározó sportokról, a folyamatos fejlődésről és a maximalizmusáról, amelyből nem enged.

 

[token global site-name]Ha a sport szempontjából nézzük az életedet, megehetősen hosszú a sor, amit végig kell vennünk: korcsolya, aerobik, küzdősport, futás... Neked lételemed a mozgás?
 
Maximálisan. Nem tudom elképzelni az életemet sport nélkül, egyszerűen nélkülözhetetlen a pörgés mellett, ami a tévézéssel és a rádiózással jár. Nyilván elfáradok, ugyanakkor oktatóként rengeteg energiát kapok a vendégeimtől, teljesen feltöltődöm egy-egy óra után. 
 
Az első próbálkozásoktól a jégrevükig
 
A korcsolyával kezdődött minden. Hogy’ kerültél kapcsolatba ezzel a sporttal, és mikor érezted azt, hogy itt megtaláltad a helyed?
 
A tévében korcsolyaversenyt néztünk a nagymamámmal. Egyszer csak elesett egy lány, és kinevettem, hogy milyen ügyetlen, mennyire egyszerű gyakorlat közben történt mindez, bezzeg én simán megcsinálnám. Na, több se kellett nagyinak: elvitt a Városligetbe korcsolyázni. A könnyeimmel küszködtem, de nem adtam fel, kitartóan próbálkoztam már az elindulással is. A mai napig a kihívások éltetnek, megcsinálni azt, ami lehetetlennek tűnik. 
 
Ezért is vágtál bele elképesztően fiatalon, mindössze 16 évesen, a jégrevük koreografálásába?
 
Ez viszont nem feladat volt. Imádtam alkotni, tervezni, jégre vinni egy-egy ismert művet. Mindig is szerettem táncolni, a kori mellett kötelező volt klasszikus balettre és jazzbalettre járnunk. Ugyanakkor lestem a zenei csatornákat, videóra vettem a táncos koreográfiákat, és lépésről lépésre betanultam őket vagy csak ötletet merítettem belőlük. Általában a főszereplője is voltam a daraboknak, és a versenyekkel ellentétben itt sosem vagy alig hibáztam. 
 
„Azért fizettél, hogy fájjon”
 
Miért nem elégedtél meg a korcsolya nyújtotta sportsikerekkel? Miért lettél aerobikoktató? Volt valami, ami a korcsolyából hiányzott, itt viszont megtaláltad?
 
Az aerobik sosem helyettesítette a korcsolyát. Igazából ez is párhuzamosan jött a kori mellett, kiegészítő edzésként kezdtünk járni. Aztán egyszer beteg lett az oktató, és megkértek, hogy tartsam meg helyette az órát. Olyannyira jól sikerült, hogy utána állást kínáltak. Megtehettem volna, hogy a tehetségemre hagyatkozom, de – mint mindenben – ebben is a maximumra törekedtem: beiratkoztam az akkori egyetlen iskolába, ahol edzőket képeztek. Azóta is fontosnak tartom a folyamatos fejlődést, decemberben is megyek egy továbbképzésre. Szeretek tanítani, jó dolog segíteni másokon. A bizalmukba fogadnak, elmondják a problémájukat, hogy min szeretnének változtatni, a legtöbben nyilván fogynának. Aztán telnek a hetek, és látod a fejlődést, hogy miként alakulnak át a vendégek nemcsak testileg, hanem lelkileg is. A macinaciból és bő pólóból szűk nadrág, esetleg sort lesz toppal. És a legfontosabb: magabiztossággal. 
 
A teljes cikk a Presztízs Sport 5/12-es számában olvasható.
Értékelés: Nincs Átlag: 5 (1 értékelés alapján)
Küldje el ismerősének!
Archívum