Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Sport Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Sport Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Sport Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Mindig magasabbra!

Kovács
|
Erdélyi Károly
|
2018.01.16.
|
Karinthy szerint az, hogy az ember mennyire férfi, az a nőtől függ. Azaz ha bemegyünk egy szobába, ahol egy hölgyet találunk, annyira válunk emberből férfiúvá, mint amennyire nő a bent levő hölgy. Tisztelettel jelentem, Karinthy valószínűleg soha nem találkozott Dobi Edinához hasonló tüneménnyel. Kiváló röplabdázónk annyira nő, hogy az már fáj, és ha híres írónknak igaza lenne, akkor Edina láttán az ember minimum félistennek érezné magát. Biztosan vannak olyan férfiak, akiknek ez sikerül, de innen „lentről” ez nagyon nehéz; ehhez legalább kétméteres magasság és legalább akkora ego szükségeltetik.

 

[token global site-name]Bevallom, nem volt bátorságom bemenni a fotózásra. Ritkán érzi az ember egy lány jelenlétében ezt a fajta kisebbségi érzést. Tényleg, van esélye egy magamfajta „átlagos”, 170-es férfinak elnyernie a szíved?
 
Már nincs, de nem a méret miatt. Pár napja menyasszony lettem, a szívem már foglalt. De a párválasztásnál nem a magasság a lényeg, igaz, én sem szeretem, ha nagy a magasságbeli különbség. Fontos, hogy fel tudjak nézni a férfira, és most nem a nézés irányára gondolok, hanem arra, hogy legyen benne valami, amiért tisztelni tudom, és akkor az sem baj, ha alacsonyabb, vagy esetleg nem a legszebb. Nem vagyok nagyon nyitott, és bizony a férfiakon sokszor érezhető, hogy tartanak a magasabb lányoktól, de nem panaszkodom, találtam párt magamnak, aki ráadásul magas, és még jól is néz ki. 
 
Gyerekkorodban is elégedett voltál magaddal, hogy szó szerint kimagasló egyéniség vagy?
 
Most sem vagyok elégedett, mindig találok magamon valamit, ami lehetne szebb, de felnőttként már örülök annak, hogy ilyen szép szál leány lett belőlem. A játékommal többször voltam elégedett, mint a kinézetemmel, pedig a sportban is maximalista vagyok. Szerencsére gyerekkoromban elkerültek az intrikák, sportközegben nőttem fel, és nem csúfoltak soha a magasságom miatt. 
 
Főleg nem, amikor már jöttek az eredmények.
 
Mire jöttek volna, már abba is akartam hagyni. Nem éreztem, hogy jó irányba menne az életem, ha a háló mellett maradok. Azért akartam abbahagyni, mert tudtam, hogy több van bennem, mint amennyit az akkori magyar röplabda ki tud hozni belőlem. Főiskolára jártam, és fogalmam sem volt, hogy „mi leszek, ha nagy leszek”. 19 éves voltam, a bulis korszak végét jártam, nem találtam a helyemet, igaz, nem is nagyon kerestem. Rábíztam magamat a sorsra.
 
Álmaiban Amerika
 
A sors szerencsére megkeresett téged, pontosabban Forman József magyar–amerikai edző, aki utat mutatott neked. Emlékszel, hogy’ történt a sorsfordító beszélgetés?
 
Igen. Éppen anyuval vásároltam, amikor csörgött a mobilom. Majdnem kiesett a kezemből a telefon, amikor felhívott Józsi, és egy teljes körű amerikai ösztöndíjat ajánlott nekem. Mindig az álmom volt kijutni Amerikába, ráadásul ott folytatni a röplabdát. Nem is hittem el egészen addig, amíg meg nem érkeztem az Államokba. Alig két hét alatt készültem fel arra a minősítőtesztre, amelyikre sokan egy évig készülnek, és felvételt nyertem a New Orleans-i Egyetemre.
 
A teljes cikk a Presztízs Sport 6/1-es számában olvasható.
Még nincs értékelve
Küldje el ismerősének!
Archívum