Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Sport Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Sport Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Sport Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Működik a kémia

Bárdosiék göröngyös úton járnak, mégis megállíthatatlanok
Szász Adrián
|
Lékó Tamás
|
2017.12.20.
|
„Szóval, mit akarsz tőlem? – szegezi nekem a kérdést kedves kötözködéssel a hangjában Bárdosi Sanyi, miután az egyik birkózótanítványával együtt érkezve belépek a Bárdosi Küzdősport Akadémia ajtaján. (A kérdést finomítva idéztem.) Miután közlöm, hogy egy interjút, amit a feleségével, Ildivel egyeztettem, jelzi, hogy képben van, csak tesztelt: – Ja, valami címlap, ugye? – Az. Aztán azt is megkérdezi, mennyi időm van. Mondom, ráérek. – Az jó – jegyzi meg már a szőnyegről, ahol elkezdi játékosan bemelegíteni a tréningre összegyűlt gyerekeket. Látva, hogy ő is egyre inkább belemelegszik (a játékba), odavetem: – És beszélgetni mikor fogunk? – Most beszélgettünk, nem? – kapom vissza. Talán fura, de itt már érzem, hogy jó kis cikket rakhatunk össze mi ketten… (Hát még hárman, mert hamarosan Ildi is megérkezik; sőt négyen, mert az öt hónapos Majával együtt jön!)

 

[token global site-name]Mikor az edzés már megy magától, Sanyi leül velem szembe, de úgy, hogy közben a tréningre is rálásson. Gyorsan befejez egy félbehagyott lövöldözős játékot a telefonján – nagy ordítással hal meg virtuálisan. De már lép is tovább, ahogy a valóságban is minden egyes mélypont után.
 
– Gyorsan elengedem ezeket – mondja –, a rosszal nem foglalkozom sokáig. Kétévente törlődik a memóriám. Egy ideig fát lehet vágni a hátamon, de ha valaminek vége, akkor vége. Ami viszont megmarad: a birkózószőnyegen mindig egyedül voltam. Egyedül a világ ellen. Ha elvettek tőlem egy meccset, nem állt mellém a vezetőség. Dúltam-fúltam, el is könyveltek balhésnak, mondván: „a Bárdosi mindig ugat”. Pedig csak nem tűrtem az igazságtalanságot. Az én munkámat ne tegyék tönkre! Tudom, hogy bizonyos országok dollármilliókat pakolnak bele, de ha jobb a kis magyar senki, nyerjen ő! Persze nem emelték fel értem a hangjukat… Beleégett a fejembe, hogy másra nem számíthatok, csak magamra.
 
Meg is érkeztünk a közepébe, ami a birkózómúltat illeti, így hagyom, hogy jöjjön – Sanyiból –, aminek jönnie kell:
 
A versenyautó és a fogaskerekek
 
– Birkózókörökben az a hír járta rólam, hogy nem edzem. Pedig de, csak másképpen. Tudod, van a traktor meg a versenyautó. A traktor látványos melót végez: felszánt egy nagy földterületet, vet és arat. A versenyautó adott pályán, adott időben jó beállítással tud a legjobb lenni. Ha minden apró összetevő stimmel. Ha egy kicsivel gyorsabb, már nem veszi be a kanyart. A gép ösztönösen beállítja magát, akkor van baj, ha jön egy okos paraszt, és beállítja a versenyautót szántani. Csinál belőle egy kis traktort, amelyik sosem szánt úgy, mint a rendes, viszont megszűnik versenyautónak lenni. Fél év, mire újra beállítja magát, de akkor valaki megint belepiszkál. Hagyd békén! Lásd el, és ha neki csak arra kell figyelnie, ami a dolga, nyerni fog! A maiak közül Lőrincz Tominál is azt látom, hogyha lóként a szekér elé teszik, előbb-utóbb tönkremegy, de ha nem nyaggatják egy ideig, magától feljön, és nyer valamit. Kár, hogy ezek a hullámok olimpiai ciklustól függetlenek.    
 
Sanyi itt felpattan, és újabb feladatot ad a srácainak ezzel a felkiáltással: „Ne feledjétek, magatoknak csináljátok, nem nekem!”. Én pedig nem állom meg, hogy amint visszahuppan, meg ne kérdezzem tőle: ő edzőként, sőt otthon kétgyermekes apaként be tudja-e tartani, hogy békén hagyja a versenyzőit, illetve hároméves Sankó (Sándor, bár magát Santyónak hívja) fiát.     
 
– Nem akarom elvenni a tanítványaim gyerekkorát – jelenti ki. – Ne most legyenek diákolimpiai bajnokok, hanem maradjanak meg felnőttkorukig a sportág mellett, és majd akkor hajtsák ki a belüket az eredményért! Addig megalapozzuk a keringésüket meg az izomzatukat. Ami Sankót illeti, néha rámordulok, de a fenékbe rúgáshoz még kicsi. Ha rosszul viselkedik, legfeljebb nincs legközelebb kindertojás, amiért először kinevet, aztán ha beváltom, már nem annyira…
 
A teljes cikk a Presztízs Sport 5/12-es számában olvasható.
 
Még nincs értékelve
Küldje el ismerősének!
Archívum