Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Sport Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Sport Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Sport Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

„Itt nem elég bedöngetni az 1.6-os motort”

Privacsek András
|
cdnacional.pt
|
2020.09.22.
|
Tavaly ilyenkor még nem volt gólja az NB I-ben, de akkor is azt gondolta, hogy első osztályú játékos. A nyári átigazolási szezonban a magyar futballisták közül talán az ő klubváltása szólt a legnagyobbat. Bobál Gergely a portugál élvonalban szereplő Nacional Funchalban, Cristiano Ronaldo korábbi csapatában bizonyíthat. A 25 éves támadó bízik benne, hogy hamarosan a három legjobb magyar csatár között emlegetik, és abban is, hogy a válogatottban megállja majd a helyét. Bobál nem tartja magát nagyképűnek, inkább őszintének és magabiztosnak. Fodrásza már van, bérelt helye még nincs a csapatban, de őt ismerve az is lesz neki hamarosan.

 

[token global site-name]„Minden Ronaldóról szól”
 
– Van egy kis időd a Presztízs Sport számára? – tesszük fel az interjú elkészülésének szempontjából legfontosabb kérdést Bobál Gergelynek, a Nacional Funchal magyar támadójának.
– Beleférünk 50 percbe? – kérdez vissza.
– Téged ismerve nem valószínű…
– A fodrászomhoz kellett volna mennem, de vágjunk bele – nevet a vonal túloldalán. 
– Máris van fodrászod?
– Tudod, fontos a megjelenés is, nem járkálhatok ápolatlan hajjal Cristiano Ronaldo szülővárosában. Döbbenetes, hogy itt minden róla szól! A Juventus klasszisáról nevezték el Madeira szigetének egyetlen repülőterét, de van szobra, múzeuma, márkaboltja, szóval hatalmas kultusz övezi.
– Igaz, hogy kijár a csapatotok edzéseire?
– Ez volt az első komoly klubja, tulajdonképpen innen indult az a fantasztikus pályafutás. Nagyon hálás, ezért sokat van itt, megnézi az edzéseket, beszélget a játékosokkal, edzőkkel. Amióta itt vagyok, még nem járt nálunk, de azt mondják a csapattársaim, hogy biztosan jön majd. Nagy élmény lesz vele dumálni.
– Nem akarom megbántani a zalaegerszegieket, de talán most egy „picit” jobb helyen vagy minden szempontból.
– Ne is mondd, nagyon motivált vagyok, alig várom, hogy elkezdődjön a bajnokság. Mindemellett be kell vallanom, sohasem tudok majd másként gondolni a zalaegerszegi évekre, mint életem egy fontos szakaszára, hiszen nagyon sokat köszönhetek a régi klubomnak, a csapatnak, a szurkolóknak egyaránt.  Szerencsére gyorsan alkalmazkodom, így itt is remekül érzem magam. Sikerült kialakítanom az életterem, többnyire szinte csak aludni járok haza, a legtöbb időmet az edzőközpontban töltöm. Általában napi két edzésünk van, ilyenkor közösen ebédel a csapat. Ez abból a szempontból is szerencsés, hogy nem kell főznöm, mondjuk nem is tudok. 
 
„Nincs akkora zsák”
 
– Már a bemutatásod is emlékezetesre sikeredett…
– Arra gondolsz, hogy portugálul beszéltem?
– Arra.
– Spontán jött az ötlet, gondoltam, értékelni fogják a vezetők és a szurkolók is. Annyit mondtam: „A Nacional egy nagy csapat, örülök, hogy itt lehetek. Nincs hozzátok hasonló”. Ez utóbbit nem én találtam ki, ez a jelmondatuk. Mondjuk kétszer kellett felvenni, mert először elrontottam. Ahhoz képest, hogy egy szót nem beszélek portugálul, nem olyan rossz, hogy másodszor hiba nélkül elmondtam. Nehéz nyelv, de mindenképp szeretném megtanulni.
– Több ajánlat közül válogathattál. Egyértelmű volt, hogy a portugáloknak mondasz igent?
– Kerestek Ausztriából, Lengyelországból, Ukrajnából, de az NB I-ben is maradhattam volna. Nem sokat gondolkodtam, tudtam, hogy a Nacionalnál van a helyem. Modern, kombinatív támadófocit játszunk, ami fekszik nekem.
– ZTE-s csapattársad, Radó András – aki 13 találattal az NB I gólkirálya lett – az NB II-be igazolt. Ha neked bármelyik magyar klub ajánlott volna egy „zsák” pénzt, elgyengültél volna?
– Nincs akkora zsák…
Jól sikerült a szezonom Zalaegerszegen, húzóember voltam, rúgtam 10 gólt, ráadásul, ha én lövöm a tizenegyeseket, akkor most gólkirály vagyok. Egyértelmű volt számomra, hogy külföldön kell folytatnom.
25 éves vagyok, ha most nem használom ki a lehetőséget, elképzelhető, hogy nem lett volna már ilyen alkalmam. 
 
A teljes cikk a Presztízs Sport 8/9-es számában olvasható.
Még nincs értékelve
Archívum