Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Sport Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Sport Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Sport Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

„Ruszkik haza?” – Avagy akinek nem inge...

dr. Borbély Zoltán
|
ProfimEdia-Red Dot
|
2020.01.29.
|
A WADA (Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség) Végrehajtó Bizottsága – a „12 dühös ember” egyhangú döntésével – eltiltotta Oroszországot a következő négy év minden világversenyétől, amely nem sportágspecifikus, azaz az ifjúsági téli- és nyári olimpiai játékoktól, a nyári és téli olimpián való részvételtől, valamint a paralimpiai játékokon való szerepléstől. Az orosz sportolók és tisztségviselők a következő négy évben nem vehetnek részt a nagy világversenyeken, ráadásul az Oroszországnak már odaítélt rendezési jogok sem érvényesíthetők, azokat egy másik országra kell átruházniuk, kivéve, ha ez jogi szempontból vagy gyakorlatilag lehetetlen. Ez elsősorban a már megkötött és felbonthatatlan szerződéseket, beruházásokat érinti. A négyéves büntetési időszakban senki nem versenyezhet orosz lobogó alatt, még a tiltott szerrel nem élő sportolók sem. A döntés alól azonban kivétel a „sportágspecifikus” labdarúgó Európa-bajnokság, amelynek egyik házigazdája az 1988-as Eb-n még Leningrád névre hallgató Szentpétervár lesz. („Kivéve a Gyevi bírót!”) A rendkívül szigorú határozat nem tiltja el teljes mértékben az orosz sportolókat a versenyzéstől, de esetükben az ártatlanság vélelme nem érvényesül, azaz tisztaságukat maguknak kell bizonyítaniuk!

 

[token global site-name]Rendszerszinten
 
A döntés oka, hogy Oroszország a dopping terén már visszaesőnek számít, és a 2016-ban a WADA által megbízott kanadai jogászprofesszor, Richard McLaren által vezetett független vizsgálóbizottság nyomozati, azaz kriminalisztikai módszerekkel bizonyította, hogy az oroszok a doppingot állami támogatással, „rendszerszinten” alkalmazták, és az ellenőrzést is meg kívánták hiúsítani. A jelentés szerint az orosz doppingellenőrző szervek 2011 és 2015 között 30 sportágban mintegy ezer sportoló vizsgálati mintáját manipulálták, valamint pozitív teszteredményeket titkoltak el. 
A WADA Hírszerző és Nyomozó Csoportja 2015-ben jött létre, és a moszkvai laboratóriumtól 2019 januárjában beszerzett adatok nyomozati eszközökkel történő vizsgálatával jutott arra a következtetésre, hogy a tesztadatokat manipulálták, egyes esetekben törölték vagy kicserélték. A moszkvai doppingellenőrző laborban az év elején hamis bizonyítékokat gyártottak és pozitív teszteredményeket semmisítettek meg.
(Hol van már a régi jó „mellépisilős” módszer, vagy amikor véletlenül ellentétes nemű kísérő adott mintát az egyébként tiszta versenyző helyett, és ő, szegény, éppen ezzel bukott meg!)
Az orosz sportolók szisztematikus doppingolását tehát a WADA önálló nyomozati szerve, azaz a WADA KGB-je vagy FBI-ja derítette fel, név szerint a WADA I&I (Intelligence and Investigations, azaz Hírszerző és Nyomozó Csoport). A vizsgálat szerint a WADA által 2019 januárjában folytatott hivatalos eljárás során végzett másolás előtt és alatt (!) a moszkvai adatokat szándékosan megváltoztatták, manipulálták.
A doppingellenes harc és a WADA Kódex kétségtelenül a tiszta és tiltott szermentes sport érdekében olyan alapvető jogelveket tesz félre, mint az ártatlanság vélelme, a büntetés egyéniesítésének elve, azaz a kollektív büntetés tilalma, vagy a hatóságokat terhelő bizonyítási teher, amely gyakorlatilag azt jelenti, hogy senki sem kötelezhető saját ártatlanságának bizonyítására.
Az objektív felelősséget, azaz az egyéni vétkességtől független, „tárgyi” felelősséget az igazi jogászok nem szeretik, ugyanakkor az orosz sportolók teljes kizárását is szorgalmazták jó néhányan!
Az oroszok sokak értékelése szerint több kiskaput is kaptak, azaz sportolóik mégis részt vehetnek – igaz, nem orosz felségjelzés alatt – az olimpián, a világversenyeken és a labdarúgó Európa-bajnokságon is, amelynek Szentpétervár társrendezője is egyben.
 
A teljes cikk a Presztízs Sport magazin 8/1-es számában olvasható.
Még nincs értékelve
Archívum