Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Sport Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Sport Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Sport Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

A hősök köztünk élnek

Kovács
|
archív
|
2019.10.03.
|
A belső-Somogy déli részén elhelyezkedő kisváros, Nagyatád neve hallatán generációmnak vagy a nálam idősebbeknek a rendszerváltásig működő „futkosó”, a magyar honvédség büntetőszázada ugrik be először. Az internet tanúsága szerint a járási székhely a „parkok, szobrok és fürdők városa”, de ezzel még nem biztos, hogy tartósan mély nyomot hagyna a turistákban.

 

[token global site-name]Aki viszont csak egyszer is barangolt erre július végén, augusztus elején, a hosszútávú triatlon magyar bajnokság, az eXtremeMan verseny idején, annak garantáltan örökre beleégett emlékezetébe a Gyékényesi tó, a Széchenyi tér, a Zrínyi utca, a Termálfürdő és az Ironmanek 30 éve működő „játszóterének” többi nevezetes pontja. Idén augusztusban már harmincadik alkalommal gyűlt össze a triatlonosok nagy családja, hogy köszöntse a versenyt, és reggel hét harminckor ágyúlövésre belevesse magát a gyékényesi bányató kristálytiszta vizébe, nekivágva a 226 kilométeres, embert próbáló utazásnak. A versenyt immár nyolcadszor Major József nyerte, és mögötte is csupa ismert, sokszor bizonyított kiválóság ért célba. Petsuk Zoltán, Flander Marci, Zelinka Gabi vagy Szentpéteri Dia neve valószínűleg nem csak a triatlont napi rendszerességgel követők előtt ismert, és a teljesítményük bőven megérne nem is egy cikket, de ez az írás most nem róluk szól. Mert Nagyatád, az eXtremeMan és az Ironman fogalom sem csak őket takarja. Fantasztikus teljesítményt nyújtanak, példaképek, akik tehetségüknek és lehetőségeiknek – na, meg egy hatalmas adag munkának – köszönhetően az elsők között, rekordidő alatt teljesítik a versenyt, de az úgynevezett „age-group” korosztályos mezőnyben is rengeteg csodálatos sportoló van, akik szabadidejüket áldozzák a felkészülésre, és nem a győzelem reményében, „csak” a saját céljaik megvalósításáért indultak el az úton.
A mögöttünk hagyott 30 évben több mint nyolcezer célba érkezést regisztráltak, és háromezer „sportoló civil” mondhatta el magáról a táv megtétele után: „Ironman vagyok”. Háromezer ember, háromezer sors, háromezer célkitűzés, köztük rengeteg különleges és inspiráló motiváció. A teljesség igénye nélkül megidézek pár tanulságos történetet, melyek gyönyörűen bemutatják, bárkiből lehet Ironman, mert lehetetlen valóban nem létezik!
 
Bandi bácsi
 
A végére hagytam a magyar triatlon köztünk élő legendáját, Szebeni Endrét, Bandi bácsit, aki civilben aranykoszorús hangszerkészítő, zongorahangoló, és mellette 29-szeres Ironman. A magyar triatlonsportban a „Bandi bácsi” név fogalom, egyet jelent a kitartással és a szorgalommal.
 
A teljes cikk a Presztízs Sport 7/9-es számában olvasható.
Még nincs értékelve
Archívum