Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Sport Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Sport Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Sport Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

A LEGISMERTEBB MAGYAR SZÓ: PUSKÁS

dr. Borbély Zoltán
|
puskasmusical.hu
|
2020.12.15.
|
Az Aranycsapat történetéről és Puskásról sokáig azt hittem, már semmi újdonságot nem fogok róla megtudni, hiszen anyai nagyapám, Várvizi Gyula, vagy ahogy Puskásék hívták, „Jules bácsi” volt a csapat valutaügyeinek intézője. Nagynéném verset írt az Aranycsapatról – „Grosics védi az angol lövéseket, mint egy tigris” –, akkor még nem tudta, hogy ő a „Fekete Párduc”, de azt tudtuk, hogy fekete kapusdressze, amely hagyományt teremtett, azért volt fekete, mert a szülei papnak és nem futballistának szánták.

 

[token global site-name]A Puskás Musical azonban a „Győzni kell!” és a „Hős leszel!” slágerekkel beénekli magát nemcsak a köztudatba, hanem egy történelemkönyvbe is, amely a magyar sporttörténet aranyfejezete, még akkor is, ha a négy évig veretlen csapat 1954-ben, Bernben elveszítette a világbajnoki döntőt az NSZK válogatottja ellen, amelyet a csoportkörben még 8-3-ra legyőzött. A musical azonban csak áttételesen szól az Aranycsapatról, hiszen a történet Puskás Ferenc, a leghíresebb magyar labdarúgó pályafutását öleli fel – vagy inkább át –, az 1937-es rongylabdás gyerekkortól egészen az 1960-as glasgow-i BEK-döntőig, ahol a Real Madrid (fehér) színeiben négy gólt lőtt az Eintracht Frankfurt ellen 135 ezer néző előtt, máig meg nem döntött rekordot felállítva! A musical szereplőivel és rendezőjével beszélgettünk a magyar történelem zivataros időszakáról, ahol az is előfordult, hogy az „Angol oroszlán áll a gyászos ködben, a Béke-tábor meg piros-fehér-zöldben!”.
– Soha nem találkoztam a szereplőkkel, de ez talán még jót is tett – mondja Szente Vajk, a darab rendezője, aki a felkészülés jegyében rengeteg tanúval találkozott, legfőképpen a nagypapájával, aki sokat mesélt arról, hogyan nézett ki Magyarország élete a 40-es, 50-es években. – Érdekes volt közvetlenül megélni, hogyan áll össze egy ember élete az Erkel színpadán. Nagyon fontos megérezni, hogy mikor szóljon a zene, a történetnek melyik az a része, amely valóban „muzsikál”. A „Győzni kell! Az életünk árán!” mindenképpen ilyen, meg kell énekelni 1953. november 25-ét, meg kell jeleníteni azt a pillanatot, amikor Aranycsapattá válik a csapat, ott egyértelműen zenélni kell!
 
A teljes cikk a Presztízs Sport 8/12-es számában olvasható.
Még nincs értékelve
Archívum