Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Sport Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Sport Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Sport Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

A szemünk előtt nő fel „a következő magyar világsztár”

Bogáth Patrik
|
ProfimEdia-Red Dot
|
2020.09.09.
|
Ahogy egyre többet látunk Szoboszlai Dominikből, úgy válik egyre inkább egyértelművé, hogy egy félreértett zseniről van szó. Amikor Marco Rossi lecserélte Oroszország ellen, látványosan bosszankodott, dacosan ült le a földre a kispad elé, és még a lefújás után is mondta a magáét. 19 évesen sokak szerint ez a nagyképűség jele, nem tudja, hol a helye. Pedig nem erről van szó, csak egyszerűen nem vagyunk hozzászokva a hozzá hasonló egyéniségekhez, akikből általában a nemzetközi sztárok születnek. Ilyen a győztes típus.

 

[token global site-name]Détári Lajos önéletrajzi könyve „Az utolsó magyar világsztár” címet kapta, amikor megjelent 2013-ban. Szoboszlai Dominik akkor még csak 13 éves volt, és ha nem is tudatosan, de már biztosan ott dolgozott benne, hogy egy napon érvényét veszíti majd a könyv felütése. Méghozzá ő lesz az, aki tesz majd erről. Ez a fajta magabiztosság már akkor is sütött róla, amikor még nem volt a Salzburg legnagyobb sztárja, amikor még nem lőtt csodálatos szabadrúgásgólokat a magyar válogatottban, mint Szlovákia vagy legutóbb Törökország ellen, hanem csak egy ígéretes utánpótlásjátékos volt.
 
Akkor sokan meg is bélyegezték, hogy milyen nagyképű. Azóta is rendszeresen megjelennek a Szoboszlai-szkeptikusok, akiket nem lehet teljes mértékben elítélni. Détári óta annyi magyar tehetségről hallottuk már, hogy ő lesz az új magyar világsztár, hogy egyre nehezebb elhinni, ha tényleg van egy óriási kincsünk. Volt, amikor Huszti Szabolcsot és Dzsudzsák Balázst a Real Madridnak adták el az újságok, Németh Krisztiánban pedig a Liverpool új gólgyárosát láttuk. Aztán tudjuk, mi lett a vége… 
 
Túl sok ilyen történet volt, ami csalódással ért véget, így várható volt, hogy ha egyszer tényleg lesz egy világsztárunk, annak le kell majd rombolnia a kétkedés falait. Szoboszlai Dominik még nem világsztár, de a legjobb úton halad ebbe az irányba, és pontosan a magabiztos nyilatkozatai és az oroszok ellen látott bosszankodása mondatja azt velünk, hogy van is esélye azzá válni. 
 
Egyrészt, mert a teljesítményével hétről hétre bizonyít, és nemcsak az osztrák bajnokságban, hanem most már a válogatottban és a Bajnokok Ligájában, tehát a legmagasabb szinten is. Másrészt azért, mert ott van benne a fanatikus maximalizmus, ami például Cristiano Ronaldót is a csúcsig hajtotta. Valószínűleg Szoboszlai ezért jön ki olyan jól az őt személyi edzőként segítő és a munkát szintén meg nem vető Shane Tusuppal is.
 
Ami pedig a vélt nagyképűséget illeti. Dárdai Pál az önéletrajzi könyvében mesélte el a sztorit, hogy amikor a Hertha utánpótlásedzője lett, azt mondta a srácoknak, hogy mindenki úgy szólítja, ahogy szeretné. A legtöbben a Herr Dárdai, a Herr Trainer vagy a Pál megszólítás mellett döntöttek, de volt egy-két bátor, aki simán letegezte. Dárdai rögtön tudta, hogy ezek a tökös gyerekek a pályán sem hagyják majd cserben a legnehezebb pillanatokban sem – és így is lett.
 
Szoboszlai nemcsak tehetséges, hanem kellően bátor és maximalista. Ez a recept ahhoz, hogy egy nap ne Détári legyen az utolsó magyar világsztár.
 
Még nincs értékelve
Archívum