Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Sport Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Sport Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Sport Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Angyal a stadionban

Balogh Zoltán
|
archív
|
2020.05.15.
|
Enyhül a vírusveszély, beindul a sportélet, folytatódnak a labdarúgó-bajnokságok, köztük a német Bundesliga is. Május 23-án a Bayern München az Eintracht Frankfurtot fogadja szigorúan zárt kapus meccsen az Allianz Arénában, de hiszem, tudom, Johannes, hogy te ott leszel a stadionban.
  1. [token global site-name]Amikor tavaly nyáron a családoddal meglátogattatok minket, láttam a szemeden, hogy sok mindent értesz a magyar szóból. Bólogatás, egy-két igen, nem, jól elvoltunk az én finoman szólva is csekélyke némettudásommal és a te magyarértéseddel, ha pedig szükség volt rá, anyukád, az én unokahúgom fordított, bár azt hiszem, ő már jobban beszél németül, mint magyarul. Húsz év az csak húsz év, de hogy ismerd az anyai ág országát, szokásait, a rokonokat, az évi kéthetes magyarországi kirándulás nem maradhat el nálatok. A kertben már, ahogy előkerültek a labdák, jobban boldogultunk, rögtön észrevettem, ragad hozzád a laszti, amikor pedig apukáddal versenyezve egymás után hajszálpontosan pörgetted be a gumilabdát az aprócska gyerekpancsolóba, felkaptam a fejem. Bár a rajtad feszülő Bayern-mez árulkodó volt, a szüleid elmondták, játszol a helyi csapatban, s igazi tehetségként tartanak számon. Így aztán azon már meg sem lepődtem, hogy tízévesen sokat tudsz a Bayern Münchenről, a nagy kedvenc Lewandowskiról, a Bundesligáról, sőt még az ott játszó magyarokról is. Mielőtt elindultatok a visegrádi várhoz, megbeszéltük, hogy jövőre újra találkozunk, talán épp az Eb idején, s kibeszéljük a foci nagy dolgait. Aztán úgy hozta az élet, hogy az idén nem lesz foci Eb, és téged sem láthatunk már többé, Johannes.

 

Pedig milyen szépen indult az a március végi nap. A te sportos családod, kihasználva a karanténidőt, kerékpárra pattant, s a rátok jellemző szabálykövetéssel jó nagy kört tettetek a környéken. Anyukád elmondása alapján, amikor a kis csendes utcátokba értetek, néhány száz méterre a házatoktól engedélyt kértél, hogy meghajthasd kicsit a bicajt, s otthon várd be őket. Bólintottak, te pedig ráléptél a pedálra, aztán jött abban az enyhe kanyarban a fák takarásából a rétet egy évben egyszer felszántó traktor… Három másodperc múlva ott volt a családod, de már nem segíthettek rajtad, az apukád karjaiban hagytad itt ezt a törékeny árnyékvilágot. A fájdalmukba nem merek belegondolni. Anyukád a baleset után majd két hónappal elmondta, fáj a szívük, de egyben hálásak is, hogy ilyen csodálatos fiuk van, hiszen az ő szívükben tovább élsz.

 

A lelkünk szakadt bele, amikor megláttuk a képeket a járvány miatt csak szűk körben engedélyezett temetésről, a szüleid által feldíszített, színes virágokkal kifestett aprócska fehér koporsóról. Te pedig ott feküdtél benne békésen, Bayern-mezben. A kedvenc csapatod mezében, melynek fanatikus rajongója voltál, s álmaidban talán már játszottál is abban az óriási stadionban. Azt mondják, minden képességed megvolt hozzá, hogy magas szintre juss a játékban. Én pedig fülig érő szájjal dicsekedtem volna mindenkinek, hogy az én német unokaöcsém a Bayern München igazolt labdarúgója.

 

Anyukád néhány fotóból készített egy montázst rólad, ott állsz középen mosolyogva a környékbeli srácok számára rendezett nyári futballtábor után, kezedben a legszebb gól szerzőjének járó kupával, de kedvenc képem a sokat ígérő lövőmozdulatról készült felvétel. A fotót kitettem a laptopom képernyőjére, s nincs nap, hogy ne néznék rá. Olykor az olvasószemüvegen keresztül sem látom tisztán, a könnyfátyolt az alattunk virágzó akácerdőre fogom…

 

Amikor rád gondolok, egy 1987-ben készült remek német film, a Berlin felett az ég jut eszembe. A történet középpontjában két angyal, Damiel és Cassiel áll, repül, akik láthatatlanul járnak az emberek között, és még a gondolataikat is hallják. Hiszem – mert azt el sem tudom képzelni, hogy neked csak tíz év jusson a világból –, hogy már az angyalok között töltöd az időtlen időt. Na, persze, nem abban a hosszú, fekete kabátban, mint a filmbéli társaid, hanem abban a piros Bayern-mezben, amit az egyik barátod vitt el a szüleidnek, miután értesült a tragédiáról. Lukas a bajor sztárcsapat ajándékboltjában vásárolt féltve őrzött ereklyéjét adta a családodnak, a hátára ráfestette a kedvenced, Lewa számát, a kilencest, alá pedig odaírta: Jojo. A mezt ollóval félbevágta, mert szerinte az angyalok kicsik, s nem repkedhetsz egy felnőtt méretű dresszben, hogy nézne az ki. A másik felét megtartotta magának, hogy ha eljön az idő, magára öltse, hogy ott fent is egy csapatban játsszatok.

 

Hiszem, hogy május 23-án a zárt kapus mérkőzésen a hazai kispad mellett nézed majd a játékot, s drukkolsz a bajoroknak, Lewandowskinak. A stáb talán majd nem érti eleinte, miért hall a Bayern-gólok után halk szárnycsapkodást, de idővel megszokják, hiszen neked ott van a helyed, és a lengyel csatárnak is jól jön egy védőangyal, legyen bármekkora sztár is.

 

A minap anyukádtól kaptam egy mailt, benne egy rajzzal. Azt írta, hogy nemcsak tehetséges sportoló voltál, de okos fiú is, szeptemberben kezdted volna a nyolcosztályos gimnáziumot, ám a legnagyobb erényed a hatalmas szíved volt. A szüleidnek az öcséddel közösen készített rajzocskán a következő üzenet állt: szívből szeretünk benneteket! Alatta sok-sok szívecske.

 

Hát, Johannes, most nagyon messzire, magasra vitted a te kis-nagy szívedet. A mienk meg itt maradt a földön összetörve. Darabokban.

Értékelés: Nincs Átlag: 5 (3 értékelés alapján)
Archívum