Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Sport Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Sport Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Sport Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Csak mert! (És pofa be!)

B.P.
|
MTI
|
2019.03.18.
|
Egy szülő akkor követi el a legnagyobb hibát, amikor úgy bünteti meg a gyereket, hogy közben rájön vagy kiderül, hogy nem neki van igaza, de visszakozni már nem akar, mert fél, hogy a beismeréstől csorbulna a tekintélye. Ilyenkor szokott megtörténni, hogy a nyilvánvaló igazságtalanság miatt frusztrált gyerek visszabeszél, a szülő pedig, mivel ész érvei már nincsenek, a helyzeti fölényét kihasználva erőből kezeli a helyzetet. Ebből születnek a „csodás” mondatok, hogy „amíg az én házamban élsz, azt teszed, amit mondok”, vagy „menj a szobádba, ne feleselj”. Hogy miért? Csak mert! (És pofa be!)

 

[token global site-name]A múlt hétvégi Ferencváros–Haladás NB I-es meccs tökéletes példája volt annak, hogy a futballban a játékvezető a szülő, a játékosok a gyerekek, és néha pont ugyanilyen hülye reakciók születnek a pályán, mint a családban. Történt, hogy Lovrencsics Gergő góljánál két ferencvárosi is óriási lesen volt, és bár nem értek hozzá a labdához, egyikük egyértelműen zavaró tényezőként helyezkedett a Haladás kapusa előtt, tehát a szabálytalanság nyilvánvalónak tűnt. Karakó Ferenc játékvezető (a szülő) azonban mégis gólt ítélt, mire a sértett Király Gábor (a gyerek) visszabeszélt. A vége ugyanolyan méltatlan lett, mint amikor az ártatlan kölköt megbüntetik: a 42 éves kapust hosszú karrierje során először kiállították, avagy bezavarták a „szobájába”. Csak mert! (És pofa be!)
 
„Normális hangnemben szóltam Karakóhoz, egyetlen szitokszó, vagy káromkodás nem hagyta el a számat. Mondtam, hogy ketten lesen álltak. Azt kérte, menjek el onnan. De mondtam: akkor is ketten lesen álltak, kérdezze meg a partjelzőt. Erre előhúzta a sárga lapot, mire mondtam: akkor is lesen álltak, nézzétek vissza, hogy les volt. Újra mondta, hogy menjek innen, mire én is megismételtem, hogy akkor is les volt. Erre felmutatta a piros lapot. Ez volt körülbelül a 890. meccsem és soha nem voltam kiállítva” – mesélte el Király Gábor a saját verzióját az esetről, ami egyébként tökéletesen lefesti a tekintélyét féltő szülő és az igazságérzetében megsértett gyerek civódását.
 
Mivel azonban a szabályokat egy családban a szülő, a pályán pedig a játékvezető diktálja, könnyű kísértésbe esniük, hogy az egyenlőtlen helyzetet kihasználva csendre intsék, megbüntessék az alárendelt felet, ügyet sem vetve annak mondanivalójára. Ezzel úgy tűnik, hogy megnyerik a csatát, de valójában éppen azt vesztik el, amit annyira féltenek: a tekintélyüket. Mert egy hibázó szülőnél (és játékvezetőnél) csak egy rosszabb van, a hibája mellett konokul kitartó.
 
Csak mert! (És pofa be!)
 
 
Értékelés: Nincs Átlag: 5 (1 értékelés alapján)
Archívum