2012-ben még az ország egyik legnépszerűbb embere volt, Székely Éva és Kű Lajos előtt, sport kategóriában Prima Primissima Díjat nyert. De ketyegett az óra, és robbant a bomba! Előbb egy szerződés széttépése Hosszú Katinka által, majd a „Privátkopó” vagy „Fullánk” cikksorozat. Aztán az uszoda világában korábban is ismert, 2015-re forróra melegített „csoportosan elkövetett nemi erőszak” ügye, amely egy tudományos kutatásnak álcázott adatvédelmi incidenssel indult, a megtévesztett Fővárosi Levéltár közreműködésével. Mindez kis híján az öngyilkosságba kergette. A tudományos kutatásnak álcázott akció szépen „megetette” a levéltárat, hogy valódi történelmi tényfeltárás történik, szabályos adatigénylő lapon a több ezer oldalas ügyiratból valaki csak néhány oldalt kért ki. A levéltárnak nem tűnt fel, hogy az oldalak kizárólag a nemi cselekmény leírásáról szóltak, ahogy az sem, hogy a bűnügyi személyes adatok nem anonimizálhatók, azaz különlegesen védett személyes adat kikérése esetén hiába a nevek kitakarása, a kapcsolat könnyedén helyreállítható az érintett alanyokkal. Ezzel az ötven évnél is régebbi (!) üggyel az érintett családok, a sokáig halottnak hitt sértett családja életét tönkretették. A Kúria azóta kimondta, hogy a konkrét személyes védett adatok kikérése esetén semmit nem ér a nevek kitakarása, az adatok védelme nem érvényesülhet. Jellemzően erről a döntésről egy sor sem jelent meg a magyar sajtóban. Akik megvédték Kiss Lászlót a médiában, azok vagy elveszítették az állásukat, vagy már nem is élnek. Lantos László halálában is szerepet játszhatott a büntetése letöltése, bűnhődése után, több évtized múltán előásott ügy egyoldalúan kiragadott bemutatása. Kiss László Kolossváry Balázs 2016-os interjúja óta nem szólalt meg a nyilvánosság előtt. Óra indul!