ÉLET AZ ÓRA KÖRÜL
Interjú a lassan 80 éves Kiss Lászlóval
![[token global site-name]](/sites/presztizssport.com/files/imagecache/cikk_allo_320px_jobb/images/elet-az-ora-korul-25102.jpg)
– Hogy van Kiss László? (A világ legprofánabb kérdése talán most megbocsájtható – a szerk.)
– Most volt Gergő fiam 44. születésnapja, őt ünnepeltük. A karantén alatt is kiderült – attól függetlenül, hogy itt van mellettem és mindent hall, elmondhatom –, hogy van egy rendes feleségem, és jó házasságban élünk. Egyébként december 14-én leszek nyolcvanéves…
– Nem hiányzik az úszás, a versenyzők?
– Hál’ Istennek nem, de messziről nézem a sportágamat… Szurkolok az edzőtanítványaimnak, Turi Gyurinak, Selmeczi Attilának és Plagányi Zsoltnak, akik rendszeresen felhívnak, néha még a tanácsomat is kikérik. És természetesen szurkolok az ő tanítványaiknak is, Késely Ajnának, Milák Kristófnak és Cseh Lacinak. Az edzőik, talán mondhatom, hogy az én tanítványaim, és büszke is vagyok rájuk! Remélem, ők sem tagadnak meg engem.
Mindenről lemondott
– Hat arany, három ezüst és két bronz, azaz 11 olimpiai érem, majd nem kevés kitüntetés, elismerés. Mennyire tartja számon a díjakat?
– Az 1988-as szöuli olimpia után még a Munka Érdemrend arany fokozatát is megkaptam, majd a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, később ugyanezt csillaggal, és ha jól tudom, a magyar sportban mindössze hárman, Gyarmati Dezső, Kemény Dénes és jómagam vehettük át a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje kitüntetést. Beválasztottak a Nemzetközi Úszószövetség „Hall of Fame”-jébe, azaz a Hírességek Csarnokába, 2012-ben megkaptam a Prima Primissima Díjat, pedig azt gondoltam, hogy egy focista, nevezetesen Kű Lajos megelőz minket Székely Évával, és őszintén szólva semmi esélyt nem láttam rá. Voltam Százhalombatta díszpolgára, de arról is lemondtam. Mindenről lemondtam…
– A legszörnyűbb pillanat az lehetett, amikor leverték a nevét a százhalombattai uszodáról, ami Kiss László nevét viselte a botrány kirobbantásáig…
– Korábban az összes strandra és uszodába is tiszteletjegyem volt. Valóban az volt a mélypont, amikor leverték a nevemet az uszoda faláról. Így most már „csak” Százhalombattai Városi Uszoda a neve. A gépésznek kellett levernie, megfelelő szerszámokkal. Utána eljött hozzánk elnézést kérni. Remélem, nem lesz baja abból, hogy ezt most elmondtam.
A teljes cikk a Presztízs Sport 8/6-os számában olvasható.