Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Sport Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Sport Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Sport Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Észrevétlenül vált kihagyhatatlanná a nemzeti csapatból

Baráth Botonddal beszélgettünk
Vámos Tamás
|
Profimedia-Red Dot
|
2019.08.28.
|
Nyugodtan állíthatjuk: a magyar válogatott 27 éves védőjének az utóbbi félévben 180 fokos fordulatot vett az élete. Egészen meseszerű, ahogy az MLS-ben szereplő Kansas Cityhez szerződött, mint ahogy az is, hogy a válogatott közelmúltbeli mérkőzésein talán ő mutatta a legnagyobb fejlődést (Wales ellen már egyértelműen ő volt a legtöbbet játékban a védelem tagjai közül), arról nem is beszélve, hogy párjával, Titivel még a távkapcsolatban is ugyanolyan hőfokon lobog a szerelmük, mint korábban. Botond arról is szót ejt, hogy még szoknia kell: Dzsudzsák Balázzsal és Szalai Ádámmal játszik egy csapatban, s azt sem titkolja: szinte már Budapest összes látványossága ott virít a testén…

 

[token global site-name]– Egyébként hogy kerültél a Kansas Cityhez? Hiszen a télen először arról lehetett olvasni, hogy légiósként valószínűleg a kínai élvonal lesz az első állomás a pályafutásodban, majd pár napra rá robbant a bomba: irány az MLS!
– A véletlenek szerencsés összejátszása is kellett mindehhez: korábban olvastam egy cikket a Sporting KC-ról, egészen pontosan Peter Vermes vezetőedzőről, akiről tudtam, hogy magyar származású, és a kilencvenes években a Győri ETO-ban is játszott. S persze, az is szimpatikus volt, hogy Németh Krisztián és Sallói Dani révén már játszanak honfitársak a klubban, s az egyik játékos-megfigyelő nem más, mint Urbányi István. Még tavaly ősszel dobtam be a menedzseremnek: mi lenne, ha elküldenénk egy videót rólam? Innentől kezdve pedig felgyorsultak az események: szerencsére próbajáték nélkül ajánlottak szerződést, nekem pedig nem volt más dolgom, mint hogy élőben meggyőzzem a vezetőket, nem csináltak rossz vásárt velem!
– Ez annyira így van, hogy a közelmúltban a Sporting KC szurkolói a legjobb igazolásnak választottak, a rajongók nem kevesebb, mint 60 százaléka voksolt rád!
– Én is hallottam erről, s persze, hogy minden dicséret jólesik az embernek, de ennek azért nem kell túlságosan nagy jelentőséget tulajdonítani. Ez egy internetes szavazás volt, bár az is igaz: nem béreltem föl egyetlen KC-drukkert sem, hogy kattintsanak rám… (Nevet.)
– Belaktad már Kansast? Hogy telik egy napod?
– Minden nap 7 órakor kelek, s 8-kor indulok a klub edzőközpontjába. Az első program a fél kilenckor kezdődő közös reggeli, majd egy kisebb konditermi edzés következik; itt mindenki maga választja meg, milyen gyakorlatokat végez, ez amolyan bemelegítés, átmozgatás. Tíz órakor vágunk bele az úgynevezett nagy edzésbe, amely maximum délig tart. Ezután szintén közös ebéd következik, tehát általában – ha nincs meccsnap vagy utazás egy bajnokira – negyed kilenctől egyig együtt van a csapat.
– Ha már a közös étkezéseket említetted: mennyire szabják meg, hogy mit ehettek?
– Természetesen oda kell figyelni a táplálkozásra. Dietetikusa is van a klubnak, egyébként pedig nem fenyeget az a veszély, hogy marhapörköltet ennénk galuskával. (Nevet.)
– A nap többi része hogyan telik?
– Általában pihenéssel, vagy ha úgy döntünk, hogy elmegyünk valahová, természetesen hármasban, Némóval (Németh Krisztiánnal – a szerk.) és Sallói Danival beülünk egy étterembe, vacsorázunk, és közben átbeszéljük az élet nagy dolgait. De az is gyakran előfordul, hogy teniszezünk egy jót, ami a futball mellett remek kiegészítő! Egyébként Kansas egy tipikus ipari város, nagy távolságokkal, éppen ezért nincs is akkora nyüzsgés. A belvárosban mintegy 6-800 ezren laknak, a külvárosi részeken 2,5 millióan. Rengeteg gyártelepet alakítottak át apartmanokká, s az egyik ilyenben lakom. Mivel a barátnőm, Titi még nem tudott kijönni hozzám, az is állandó program, hogy mindennap skype-olunk. Ebből a szempontból remekül kialakítottuk a saját kis életritmusunkat, persze, az lesz az igazi, ha már itt lesz velem.
 
 
A teljes cikk a Presztízs Sport magazin 7/8-as számában olvasható.
Még nincs értékelve
Archívum