Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Sport Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Sport Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Sport Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Ez egy küldetés

R.B.
|
ProfimEdia-Red Dot
|
2018.12.18.
|
Marco Rossi hat meccs alatt karaktert adott a válogatottnak, hitet a szurkolóknak, és ha így folytatja, sikeres időszak előtt állhat a nemzeti tizenegy. Vagy legalább olyan ciklus várhat rá, amelyben a kapitányt a játékosok és a szurkolók is a tudása miatt fogadják el. S ez sem kevés.

 

[token global site-name]Vélhetően kevés válogatottnak volt annyira szüksége a Nemzetek Ligájára, mint nekünk magyaroknak.
Az európai szövetség (UEFA) újszülött sorozatának egyelőre vegyes a megítélése, és most abba ne menjünk bele, kinek is jó az, hogy a Grúzia, Fehéroroszország, Koszovó, Macedónia kvartettből valaki ott lesz a 2020-as – 12 városban, köztük Budapesten rendezett – Európa-bajnokságon. Sokkal fontosabb, hogy a magyar válogatott kapott egy esélyt. Esélyt arra, hogy a barátságos mérkőzéseknél sokkal komolyabb kulisszák közepette, de mégis felkészülési mérkőzéseket játszva gyakoroljon, formálódjon.
 
Az eltűnt idő nyomában
 
Persze a csoport, majd a C divízió rájátszásának megnyerésével a kvalifikáció is zsebben lenne, de ez akkor sem egyszerű feladat, ha teljes vértezetben vág neki a brigád a Nemzetek Ligájának, hát még így.
Mint ismert, a Georges Leekens fedőnevű töketlenkedéssel négy mérkőzést vesztegetett (sőt hármat el is vesztett) a magyar válogatott, és még ennél is nagyobb gondot jelentett, hogy semmiféle koncepció nem rajzolódott ki. A játékosok érezhetőn nem álltak be a belga öregúr mellé, aki hiába volt egykoron remek edző, magyar kapitányként kudarcot vallott.
Még nagyobbat bukott azonban a magyar futball, hiszen már Leekens kinevezése előtt is szóba került Marco Rossi neve, s ha elsőre őt választják – bár néha lehet javítani a második választással, mint most –, akkor négy felkészülési mérkőzésen csiszolgathatta volna az olasz maestro a magyar nemzeti együttes játékát.
 
Centiről centire
 
Ami azért is különösen fontos, mert Marco Rossi munkamániás edző, a centiről centire begyakorolt taktikáról sokat tudnának mesélni a korábbi kispesti játékosai, így viszont a válogatott szünetet jelentő háromszor (szűk) egy hét állt a rendelkezésére. Nem csoda, hogy egyik specialitását, a három (belső) védős játékrendszert, csak a hatodik mérkőzésen vette elő. Mondván, a finnek ellen jól jött a taktika, de tény, ennek elsajátításához aprólékos munkára van szükség, amire a válogatottban nincs mindig idő.
Szóval hiába vágtunk úgy neki a Nemzetek Ligája hat meccsének, hogy ez egy alternatív Eb-kvalifikáció, valójában be kellett áldoznia a találkozókat annak érdekében, hogy a kapitány és a játékosok egy hullámhosszra kerüljenek. No meg az sem növelte az esélyeinket, hogy már az első mérkőzésen kikaptunk az egész sorozatban meglepően masszív finnektől, majd a harmadik és a negyedik meccsen is pontot veszítettünk.
A döccenők közepette viszont egyre többször láthattuk azt, hogy kezd kialakulni az állandóság, van gerince, van karaktere a csapatnak, ráadásul a játékosok hisznek a kapitányban – akinek olasz stábja Gera Zoltánnal is kiegészült –, és akinek a Honvéddal és a Dunaszerdahellyel elért sikerei okán volt hitele a labdarúgók előtt.
 
A teljes cikk a Presztízs Sport 6/12-es számában olvasható.
 
Még nincs értékelve
Archívum