Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Sport Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Sport Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Sport Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Gyorsabban, magasabbra, erősebben – egy évvel később (is)!

Kovács
|
ProfimEdia-Red Dot
|
2020.04.22.
|
2020. március 12-én az átlagosnál sokkal szerényebb körülmények között, az ókori játékok helyszínén, Olümpiában felgyulladt az olimpiai láng – megkezdte hétnapos görögországi és több mint 140 napos japán útját, hogy a tervek szerint július 24-én megérkezzen a tokiói új Olimpiai Stadionba. Normális esetben több ezer turista tapsvihara közepette tette volna meg az első métereket, de idén csak alig száz akkreditált sportvezető láthatta élőben, ahogy Héra papnői útjára engedik a világ egyik, ha nem a legfontosabb szimbólumát, az ötkarikás játékokat és a békességet hirdető lángot. Magyarországon egy nappal a láng meggyújtása előtt hirdette ki a kormány a veszélyhelyzetet, és kezdett mindenkiben egyre világosabban kirajzolódni, hogy ez a járvány, az előttünk, velünk zajló folyamat hosszú időre kihat majd az egész emberiség életére. A nagyvilág televízión keresztül élőben követte a ceremóniát, és szinte mindenkiben folyamatosan ott motoszkált a kérdés: célba ér-e a fáklya, hosszú útja alatt sikerül-e a világnak túllennie a március elején már javában tomboló COVID-19 pandémián, lesznek-e idén játékok vagy sem? Ma már tudjuk: nem lesznek.

 

[token global site-name]Azt, hogy a vírus terjedése augusztusra megáll-e, még nem tudjuk, ám azt igen, hogy a tokiói szervezőbizottság és az IOC úgy döntöttek: lesz olimpia, de nem 2020-ban. Kevesebb, mint két hét kellett a döntés meghozatalához, és ez alatt a 12 nap alatt rengeteg minden történt. Többek között számos ország jelezte, hogy amennyiben az eredeti időpontban akarják megrendezni a játékokat, köszönik a lehetőséget, de nem vesznek részt rajta, számukra a sportolóik védelme, élete, egészsége fontosabb, mint az, hogy versenyre keljenek más nemzetek küldötteivel. A 2020-as olimpia elmarad. A kommunikáció persze egyértelműen időpontváltozásról szól, hiszen a sajtóanyagokban mindenhol a „más időpontban, de nem később, mint 2021 nyarán” kitétel szerepel. (A játékokat 2021. július 23 és augusztus 8 között rendezik meg – a szerk.) Ami azt jelenti, hogy az eddigi olimpiák történetében váratlan eseménynek leszünk tanúi, szenvedői, hiszen a négyévenkénti rendezés soha nem változott, már csak azért sem, mert a régi görög nyelvből ered az olimpiász kifejezés, amely a két olimpia közötti négyesztendős időszakot jelöli, és egyben időszámítási egység is. De még mindig jobb Rio után öt évvel, és Párizs előtt hárommal rendezni, mintha egyáltalán nem lenne olimpia.
 
Coubertin: „olimpiát lehet meg nem tartani, de nem lehet elhalasztani”
 
Több alkalommal maradt már el a játékok, nem rendeztek például olimpiát az első és a második világháború ideje alatt, és szinte mindig akad olyan nemzet, amelyik politikai okokból bojkottálja a részvételt, de a csonka olimpia is olimpia. Mi, magyarok két kivétellel minden játékokon ott voltunk (az 1920-as antwerpenire a világháborúban játszott szerepe miatt Magyarország nem kapott meghívót, az 1984-es, Los Angelesben rendezett olimpián pedig a szocialista országokhoz hasonlóan, a Szovjetunió utasításra mi nem vettünk részt). Abban, hogy ilyen nehéz volt döntést hozni, hatalmas súllyal esett a latba az a tény, hogy az olimpia mérete minden tekintetben óriásira nőtt: míg a kezdetek kezdetén 14 ország 241 sportolója 9 sportág 43 versenyszámában mérte össze tudását, addig legutóbb, Rióban már 207 ország 10 300 sportolója 306 olimpiai arany megszerzéséért versenyzett. Ezek a számok kisebb megingásokkal, de folyamatosan emelkedtek, s míg Münchenben még csak 7 ezer, addig Atlanta óta mindig 10 ezer felett volt a sportolói létszám, sőt idén a japán szervezőbizottság előzetesen 12 ezer indulóra készült. Érdekesség, hogy 1908-ban, amikor az angolok először rendeztek olimpiát, beugróként pár hét, hónap alatt felkészültek a rendezésre, és átvették azt az eredetileg kijelölt olaszoktól, akik a Vezúv kitörése miatt lemondták az eseményt. A belgák, akiket 1918-ban sikerült a német megszállás alól felszabadítani, alig másfél évvel később, 1920-ban ugyancsak tökéletes rendezőknek bizonyultak. Az akkori helyzet pikantériája, hogy az éppen a fronton harcoló Coubertin báró azt nyilatkozta az elmaradt 1916-os berlini olimpia kapcsán, hogy „olimpiát lehet meg nem tartani, de nem lehet elhalasztani”, ezért a VI. olimpia a számsorból kimaradt, s így az 1920-as antwerpeni olimpia a VII. olimpiaként került kiírásra. Csak a tényszerűség kedvéért: eredetileg ez az olimpia, az 1920-as játékok Magyarországon került volna megrendezésre, de ez már történelem…  
 
A teljes cikk a Presztízs Sport 8/4-es számában olvasható.
Még nincs értékelve
Archívum