Készen áll a nagyok közé kerülni

Szerző:

dr. Szász Adrián

Fotó:

ProfimEdia-Red Dot

2020.12.15.

Címkék:

Magyar szinten korán felfedezték, így kerülhetett ki már húszéves kora előtt külföldre. 2014-től Németországban és Dániában még tanulta a profi futballt, Dunaszerdahelyen – és milyen jó, hogy már a válogatottnál is – ma sikerrel alkalmazza a tanultakat. Klubjában csapatkapitány, a nemzeti csapatnál fontos gólok, gólpasszok szerzője, kreatív láncszeme a Marco Rossi által megújított gépezetnek. Kalmár Zsolt 25 évesen a legjobb korban van ahhoz, hogy jövőre az Eb-n is kijöhessen neki a lépés, és hamarosan akár egy magasabban jegyzett bajnokságban bizonyíthasson. Az eddig megtett útjára is visszatekintettünk vele, s a közeljövőben rá váró feladatokról is kérdeztük őt.

– Sűrű volt az őszi szezon, de a játékodat figyelve lefogadom, élvezted a menetelést!

– Örülök neki, hogy szerda-szombat ritmusban játszhattam hétről hétre, valóban élveztem ezt az időszakot, elvégre minden játékos jobban szeret meccseket játszani, mint folyamatosan edzeni. Lassan harminc tétmérkőzésnél járok a szezonban, de Bernd Storckkal a nyáron olyan edzésmunkát végeztünk, amitől kiváló erőállapotba kerültem, így minden fronton remekül bírtam a terhelést.

– Novemberben pont egy évvel azt követően lőttél fontos gólt a szerbeknek, hogy 2019-ben a Puskás Aréna nyitómeccsén Uruguay ellen bokatörést szenvedtél…

– Az egy év alatt nagyon keményen dolgoztam, hogy visszajöjjek erre a szintre. És nemcsak én tettem bele rengeteget, a klubom is mindenben támogatott. A menyasszonyom, a családom is sokat segített abban, hogy ebből a sérülésből is – akár a korábbiból – még erősebben térjek vissza. És ez sikerült, az elmúlt három hónapban fantasztikus élményeket éltem át! Szerencsére a térdem és a bokám is rendben, remélem, a jövőben semmilyen sérülés nem töri meg a formám. Persze a fociban benne van ez is, de a regenerációt, az erősítést is úgy végzem, hogy mindent megtegyek az egészségemért.

Ha keresték, a pályán találták

– Az egy dolog, hogy novembertől novemberig nagy utat tettél meg, de ha gyerekkorodtól nézzük, akkor mekkorát? Hány évesen kezdtél focizni?

– Már öt-hat évesen, de igazolt játékos csak kilenc-tíz évesen lettem az ETO-ban, ahol aztán lépcsőfokonként léptem egyre feljebb. A karrierem 17 évesen indult, amikor Pintér Attila felvitt az NB I-es kerethez, ahol szerencsére meg is tudtam ragadni. Az ETO-nál nagyon odafigyeltek rám az edzőim, képzésben mindent megkaptam, amit lehetett, a többi már rajtam múlt.

A teljes cikk a Presztízs Sport 8/12-es számában olvasható.

Kapcsolódó cikkek