Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Sport Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Sport Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Sport Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Mesterfogyás

Kovács
|
ProfimEdia-Red Dot
|
2019.12.17.
|
Mi a magyar sport problémája, miért beteg a magyar sport? Ez a kérdés így, önmagában, kiegészítés nélkül nem állja meg a helyét, hiszen van jó pár sportág, amely az országunk lehetőségeit és méretét tekintve még mindig elképesztő sikereket ér el, s nemzetközileg a világ élvonalába tartozik. De Végh Antal 1975-ben feltett, labdarúgásra vonatkozó kérdése mostanra bátran kiterjeszthető sok egykori magyar sikersportágra. Az 1996-os centenáriumi olimpián tizenhárom sportágban összesen 151 pontot szereztünk, legutóbb Rióban, azaz 20 évvel később viszont már csak hét pontszerző sportágunk volt, és alig több mint 100 pont lett a magyar termés. Még szomorúbb a helyzet, ha belegondolunk abba, hogy a pontok felét két sportág – az úszás és a kajak-kenu –, azon belül két világklasszis sportoló, Hosszú Katinka és Kozák Danuta szállította. Ha ők nem szerepelnek ilyen fényesen, akkor a pekinginél is gyengébb a teljesítmény. Az, hogy hol és mikor csúszott szét a rendszer, és vajon a jelenleg talán túlzottan is feltőkésített sportágak visszatalálnak-e a győzelemhez vezető útra, hosszabb elemzést igényelne, és azt is hozzá kell tenni, hogy a pekingi olimpia után feltárt problémák közül ugyan sok minden megoldódott, de korántsem minden. Szép lassan, de rendben vannak a létesítmények, sőt például ökölvívásban mostanra több zsákot és kesztyűt vásároltak, mint ahány versenyzővel rendelkezik a sportág. A sportolók, edzők premizálása, anyagi helyzete is jelentősen javult, ma már egy olimpiára készülő sportoló a magyar átlagfizetés kétszeresét is hazaviszi. A sportegészségügy még elmarad az európai versenytársakétól, de a lemaradásunk nem ebben jelentkezik.

 

[token global site-name]Legendák nyomában
Az egyik, és talán legfőbb ok a szakemberek hiánya, az edzőink felkészületlensége, a képzésben kimaradt sok-sok esztendő. Igen, miközben több edzőlegenda kerül szép lassan egyre távolabb az élsporttól (Szántó Imre, Kemény Dénes, Mezey György, Rátgéber László, Mocsai Lajos, Fábiánné Rozsnyói Katalin stb.), a fiatal generációban egyelőre nehéz meglátni a jövő nagy mestereit. Pedig a futball alaptörvénye, miszerint „végy egy jó kapust”, csak akkor igaz, ha a jó edző már megvan. A kilencvenes évek, a rendszerváltás utáni oktatáspolitika teljesen tönkretette a Testnevelési Egyetem – akkor még Testnevelési Főiskola – remekül működő háromlépcsős oktatási rendszerét (alap, közép, felsőfok). A jól felépített szakfelügyelői rendszer, a testnevelő tanárok edzői szintű képzése, az egymásra épülő oktatási modemek, az élsportolók számára elérhető levelező tagozat garantálta a megfelelő szakember-utánpótlást. A változások utáni, sokszor követhetetlen bolognai rendszer lehetővé tette, hogy komoly képzés nélkül, sportmúlt, sportban való jártasság hiányában is bárki edző, nevelő vagy tanár lehessen. Ennek és persze az oktatási intézmény akkori kaotikus helyzetének köszönhetően elenyészően kevesen választották életpályaként az edzői szakot, és szinte mindenki az egyszerűbb és kevésbé idő-, illetve energiaigényes OKJ-s képzésen szerezte meg az edzői feladatok ellátásához elengedhetetlen papírt. A Magyar Edzők Társasága nemrég készített egy tanulmányt, amelyben megdöbbentő adatként szerepel, hogy a jelenlegi pályakezdő edzők több mint felének nincs edzői szakirányú diplomája. 2017-ben végre újra megindult a szakedzői oktatás, de ennek hatása csak jó pár év múlva lesz érezhető.  Az biztos, hogy a szakmai tanfolyamokon képzett „edzők” korszaka ezzel talán szép lassan lecseng, és talán csak azok maradnak majd a pályán, akik valóban alkalmasak a feladatra, akik valóban jó edzők.
 
A teljes cikk a Presztízs Sport 7/12-es számában olvasható.
Még nincs értékelve
Archívum