Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Sport Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Sport Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Sport Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Tisztességtelen ajánlat

– interjú Kovács Krisztina IFBB bikinimodellel, akinek semmi köze Pom Pomhoz, de állandóan változtatja az alakját, mert hol ilyen, hol olyan…
dr. Borbély Zoltán
|
Vojcehovszkij Richárd
|
2018.02.20.
|
Szolnokon született, hatéves korától balettozott, karrierje tízévesen megszakadt, de a vádlija a mai napig emlékeztet a szolnoki balettiskolára. (Érdemes figyelni!) Edzője Berkes László rendőr őrnagy, a Készenléti Rendőrség kiképzőtisztje. Kedvenc olvasmánya a HVG a humoros címlapjai miatt, valamint Thomas Manntól az Egy szélhámos vallomásai. Tehetséges és reményteljes bikinimodell, jelenleg a Santa Susanna-ban megrendezésre kerülő Európa-bajnokságra készül. Németországban kapott egy tisztességtelen ajánlatot egy idősebb férfitól, bizony, erre is rákérdeztünk…

 

[token global site-name] Néztem néhány képet rólad, és van köztük olyan is, amelyiken mintha nem is te lennél. Ha nem haragszol meg rám, némelyik a túlzott izomtömege miatt még riasztó is… Most azonban egy teljesen barátságos és lágy megjelenésű hölgy ül velem szemben. Hogy is van ez?
 
Tudom, hogy melyik képeimre gondolsz! A verseny előtti állapotomban, amikor fel van építve egy bizonyos izomzat, akkor valóban maszkulinabbnak tűnök, ez sok férfit talán riaszt, de remélem, most nem látszom annak.
 
Hamar felnőtt
 
(Egy nem létező bajuszpödrés után kicsit kihúzva magam, válaszolok…) Egyáltalán nem. Egy szelíd, szinte hamvas arcú lány ül velem szemben, aki nem ismeri az életet? (Nosztalgikus utalás Kovács Kati: Egy hamvas arcú kisgyerek című számára – a szerk.)
 
Sajnos, nagyon is! A szüleim válása miatt elég hamar fel kellett nőnöm, és 16-tól 18 éves koromig egy pizzériában dolgoztam diszpécserként, hogy anyának így is segítsek. Egyedül nevelt minket a nővéremmel, Zsuzsával, aki villamosmérnök. Anya pedig négy diplomát szerzett, tanár, de van programozó matematikus végzettsége is, és egy csodálatos ember!
 
Adja magát a kérdés, hogy mi van „apával”.
 
Tizennégy éves koromban elváltak, és nem szólítottam apának, hanem „csak” Pistinek, és ezzel mindent elmondtam…
 
Talán nem mindent…
 
Amióta kitette a lábát az életünkből, azóta nem tartjuk a kapcsolatot. Úgy érzem, mindent megtett azért, hogy belőlünk semmi és senki ne legyen!
 
Kemény szavak…
 
Pedig ő is abszolút értelmiségi, gépészmérnök. Kiskoromban még én voltam a kedvence, a cuki kislány. Aztán elkezdtem kamaszodni, már nem voltam annyira „cuki”, ő meg szép fokozatosan kisétált az életünkből.
 
Fájó hallgatni, amiket mondasz, de a római jogból megtanultam – és úgy tudom, te is éppen most vizsgáztál jogból –, hogy „audietur et altera pars”, azaz „hallgattassék meg a másik fél is”. Mivel erre most nincs lehetőség, mit üzennél neki?
 
Tulajdonképpen folyamatosan és állandóan „találkozunk”, hiszen azzal a társasházzal szemben, ahol lakik, van egy fitneszterem, az ajtaján pedig egy óriásplakát rólam! Képzeld, a múltkor összefutottunk az utcán, és ha megismer, mindig köszön… Említette, hogy látott.
 
Szóval mit üzensz neki?
 
Talán ő volt a másik ember, aki mindig megpróbálta bebizonyítani, hogy belőlem nem lesz semmi, legfeljebb egy kitartott nő! Ez is szerepet játszott az életpályámban, hogy bebizonyítsam: ez nem így van, ezért tulajdonképpen annyit üzennék neki, hogy köszönöm!
 
Említetted, hogy ő volt a „másik”, de ki volt az egyik?
 
Miután „megbuktam” mint balerina, noha négy évig próbálkoztam, de közben úgy éreztem, hogy folyamatos kudarcok érnek, és megpróbáltam többször érvényesülni Pesten. Szereztem egy logisztikai ügyintéző OKJ-s diplomát, majd láttam egy hirdetést, hogy recepcióst keresnek Németországba. Mivel középfokon beszélek angolul, és alapfokon németül, gondoltam, megpróbálom, és belevágok! Amikor már kint dolgoztam, húszévesen rájöttem, hogy ő, azaz a magyar tulajdonos, többet akar, mint hogy recepciós legyek…
 
Tisztességtelen ajánlat?
 
Ő a rendszerváltáskor mehetett ki, körülbelül akkor, amikor én születtem, és azt szerette volna, ha én leszek a gyermeke anyja! Szegénynek meghalt a fia, emiatt nagyon sajnáltam, de bőven az apám lehetett volna. Egyszer csak azt mondta, hogy látja bennem azt a nőt, aki a következő gyermekét ki tudná hordani.
 
Ez azért nem egy tipikus udvarló mondat…
 
Nem is az volt! A végén már azt is felajánlotta, hogy hárommillió forintért legyek „béranya”.
 
Egy pillanatra megfordult a fejedben?
 
Úristen, dehogyis! Aztán elharapódzott közöttünk ez a dolog, és az volt a búcsúmondata, hogy „úgysem lesz belőled senki!”. Mivel hallottam már hasonlót – éppen a saját apámtól –, egyből hazajöttem. Tudom, hogy van olyan nő, aki belement volna, de az én fejemben ez egy pillanatig sem fordult meg. Aztán a Facebookról rájöttem, hogy ő tulajdonképpen szegényebb országokból keresett magának lányokat, mivel most is egy nála harminc évvel fiatalabb arab kislánnyal él együtt, aki akár a lánya lehetne.
 
A teljes cikk a Presztízs Sport 6/2-es számában olvasható.
Értékelés: Nincs Átlag: 5 (1 értékelés alapján)
Archívum