Világbajnok ritmus

Szerző:

Szász Adrián

Fotó:

Patyus Ferenc

2013.09.17.

A szlovákiai Kistapolcsányban hivatalosan alig több mint félszáz nemzettársunk él, augusztus utolsó hétvégéjén mégis magyar szótól zengett a környék. A hangoskodók egy magasra emelt piros-fehér-zöld zászló után vonultak a helyi lovas központ irányába, s a kettesfogathajtó világbajnokság maratonhajtó pályájához érve mintegy varázsütésre elhallgattak. Az akadályok között ekkor már Lázár Vilmos, majd öccse, Zoltán fogata kanyargott, s bár a lovakat egyikük sem varázspálcával, hanem ostorral hajtotta, teljesítményük már-már varázslatosra sikeredett.

A precíz munka végül egy kiváló rendezésű viadalon gyümölcsözött. „A szervezők szívüket-lelküket belepakolták, így magának a versenynek is szíve volt – vélte az egyéniben nyolcadik, csapatban kilencedik világbajnoki címét nyerő Lázár Vilmos, akinek e sikeres ősznyitó vasárnap estén boldogságánál legfeljebb a fáradtsága lehetett nagyobb. – Első dolgom volt üzenni a titkárnőmnek, hogy mondjon le minden hétfői programot” – nevetett, miközben a négyesből kettesfogatra csak a vébé erejéig visszaváltó Zoltán gondolatai talán már az izsáki négyesfogathajtó Európa-bajnokság körül forogtak. Bár valószínűbb, hogy csak nyugtázta: az egyéni bronzért és hetedik világbajnoki címéért neki is megérte a kistapolcsányi kaland.

A teljes cikk a Presztízs Sport magazin első számában olvasható.